Nagy nehezen lett hihet minden
Isten, a hall,
hogy nem kalz a pk.
Hogy a nap idig dagad,
s pucolni kell innen,
de mi mr maradunk,
marad a maradk.
Leguggoltak hozznk
mind, a legnagyobbak,
s nk nztek fel rnk,
gy nztek, hogy nagyon.
Maradj bkn! mondtk,
s gy treniroztak minket
hogyha simogattak akr hton, akr hason.
Bkn megmaradtunk,
s br nma jeges szvvel
ltnk fel, hogy torkunkra
nehezlt a penge.
De biztos borotvlnak
utoljra ezt kell gondolni,
mert a vr a szeldek cementje.
Rugdalzhatnl, doblhatnd magad,
ordiblhatnl, hogy: Nem ks!
De ks...
A sznkra rzsa buborkol, s e hab
lesz a kilp
lleknek a lpcs.
Elg a maradk...
Ordiblhatnl, doblhatnd magad,
rugdalzhatnl, hogy: Nem ks!
De ks...
A sznkra rzsa buborkol, s e hab
lesz a kilp
lleknek a lpcs.