Fejed fölött múlnak el az évek
Nem tudod, mi lesz még belőled
Apád szavai mind lekoptak rólad
Érzed, nem szeretnek, átnéznek rajtad
A keresztútig mindennap eljutsz
Senki nem vár, nem jön eléd
Hazamennél, de nem kérnek belőled
Azt üzenik, maradj ott, hol eddig lehettél
Csak menj, sok hosszú év vár rád
Sorsunk egybeforrt, menj, vidd tovább
a hajnal ágyat bont neked
Megpihen rajta kemény fémszíved
A keresztútig mindennap eljutsz...
Csak menj...
Csak menj...