Az elmúlás útján
Ott állt az utca sarkán,
Belülrol marta a szenvedély.
Nem értette miért más az álmom
S miért nem lehet enyém.
Ez a dal nem egy varazsló könnye,
Itt csak egy szomorú bohóc sír!
Az életem sem tündérek öle,
Hát fakulhat arcodon a pír...
Ott ült egy kocsma mélyén,
Ahova meghalni jár a vágy.
Ahol a magány tuzei gyúlnak
És nem ismert a szerelem láz.
Ez a dal nem egy igaz dráma,
Itt csak egy szomorú bohóc sír!
Századrangú színész játssza,
Hát fakulhat arcodon a pír...
Itt csak egy zsákutca fénye,
Amit a szemedben látsz!
Nem vad tuz éltet,
Csak egy ócska kis szalmaláng!
Az enyészet útján!
Az elmúlás útján!
Itt rég nincs ki védjen...
Oly rég volt, hogy éltem...
Ez a dal nem egy igaz dráma,
Itt csak egy szomorú bohóc sír!
Századrangú színész játssza,
Hát fakulhat arcodon a pír...
Itt csak egy zsákutca fénye,
Amit a szemedben látsz!
Nem vad tuz éltet,
Csak egy ócska kis szalmaláng!
Az enyészet útján!
Az elmúlás útján!
Itt rég nincs ki védjen...
Oly rég volt, hogy éltem...