Tépd, ne sajnáld!
Ez a fénykép minek már,
Mikor úgyis meguntál.
Hát legyen!
Tépd, ne sajnáld!
Minek nézzen tovább rád,
Hiszen úgyis kidobnád.
Ez a kínos igazság!
Lelkesen diribdarabra tépheted
A képemet,
De hogy tépsz ki az életedből
Éveket?
Meglátjuk.
Tépd, ne sajnáld!
Úgyis összeragasztod
És az elmúlt haraggal
Majd a szegre akasztod,
Ágyad fölé akasztod.