Semmit sem kérek, ha színre lépek,
Tudom, hogy mi az enyém.
Kicsit fáj, hogy a lottó ötös,
Megint az ördögé.
Elég hangos a zene, de kit érdekel,
A szövege úgyse jó!
Én teszek a lóra, de attól tartok,
Nem az enyém a befutó.
refren':
Ó, a Mennyország még mindig várat magára,
Addig is alszom egyet, mint Shakespeare Júliája.
refren'2:
Látod, ilyen az élet.
Egyszerû az egész.
Nélküled nem félek,
De veled se túl nehéz.
Voltunk páran, én nem is vártam
Semmi jót, nem én.
A városba érve, félrelépve
Lettél az enyém.
Egyenes háttal, az egész világgal,
Széllel szemben állsz,
De el is fújhat messze tõled,
Ha addig a csodára vársz.
refren'
refren'2 (2x)
refren'
refren'2 (3x)
Látod, ilyen az élet...