Messzire indultam, tudom
túl sok dolgot csomagoltam
sok nap járok majd távol
régebben még számoltam
Ahogyan még többet vittem
kéreggé vált épp ugyanúgy
mint az a sok sár rám száradt
sok lett, túl hosszú az út
Chorus:
Értem, de csak alig,
hogy semmi se marad így
bírni fogom, amíg
valaki kiszabadít
Rég elgörbül tükrök közt
ez az eltorzult tákolmány
túl nőt rég rajtam
most már eldobnám
ferdén lóg és úgy billeg
elgáncsol minden nap, bár
túlélem mindig
megszoktam vagy már
fáradt vagyok, hogy tényleg
úgy őszintén utáljam
még félek tőle, hogy amputáljam
Tartok attól, hogy féltem
nem értem, miért nem értem
hogy elsimogatja majd az idő
a haragot fájássá szelídítő
Chorus
Tűz sem éget,
szél se szárít,
bármit érzek,
úgyse számít,
azt reméltem,
hogy megérte
ez az egyetlen lépés
csak, hogy túljuthassak
magamon végre