Rozsdás erdő mélyén fekszem,
Magány-szőtte csönd a leplem,
Őrzöm kéregbe zárt korok titkát,
Vén világok parázs-hamvát
Elhagyott mind az ember fia
Futott tova sötét korba
Hívta falka sűrű éjbe
Vadat űzni dühben égve
S elhal lassan at ősök szava
Nincs már fül ki meghalgassa
Táltos világ hull a porba
Én maradok csak egymagamban
Rozsdás erdő mélyén fekszem
Magány-szőtte csönd a leplem
Őrzöm kéregbe zárt korok titkát,
Vén világok parázs-hamvát
Этот текст прочитали 176 раз.