Hat hogy is kezdjem, oh, hogy mondjam el?
Hisz aki megérthetné, az nem felel
Elragadta õt a dölyfös éjkiraly
Ki ezer éve mar a szerelemre var
Elragadta, megszerezte
Szerelemlanccal megkötözte
De a szive csak az enyém
Fényes urak, ha nem tudnatok
Két ember kell a boldogsaghoz
És õ mar csak az enyém
A felkelõ nap fénye eltakar
A féltékenység ugy a szivembe mar
Hisz oly hatalmas, fényes a võlegény
Hat hogyan szallhatnék harcba véle én?
Elragadta, megszerezte
Szerelemlanccal megkötözte
De a szive csak az enyém
Fényes urak, ha nem tudnatok
Két ember kell a boldogsaghoz
És õ mar csak az enyém
De azért én nem adom fel
Történjen ugy, ahogyan kell...
Mert az én mesémben a hõsök gyõznek
A két szerelmes egymasé lesz
Ezért én nem adom fel...
Mert az én mesémben a hõsök gyõznek
A két szerelmes egymasé lesz
Ezért én nem adom fel...
Elragadta, megszerezte
Szerelemlanccal megkötözte
De a szive csak az enyém
Fényes urak, ha nem tudnatok
Két ember kell a boldogsaghoz
És õ mar csak az enyém
Elragadta, megszerezte
Szerelemlanccal megkötözte
De a szive csak az enyém
Fényes urak, ha nem tudnatok
Két ember kell a boldogsaghoz
És õ mar csak az enyém