Egy délután minden árnyék már csupán
A szürke fényben egy ház oldalán
A neved látom, mintha sejteném mi vár
Eszembe jutsz, sok mindent érzek
Az arcod látom, s tudom, már nem félek
A mámor fáj, mintha sejteném, mi vár
Csak egy napot akartam nélküled
Egy órát, semmi mást
Miért kell, hogy minden percben
Újra rám találj?
Csak egy napot akartam nélküled
De minden tervem eltemetted
Csak egy napot akartam
Egy órát, semmi mást
Egy rémálom egy idegen utcán
A századik õszinte vallomás
Ne felejts sírni, mutasd meg, ha fáj
Elmerengve hallgatlak némán
Csak röviden, kérlek, mert valaki vár
Úgysem értem, muszáj, hogy kiabálj