Az emberek álarc mögött élnek
Hiszik, õk a világ, mégis félnek
Bezárt világukban nincs elõttük cél
Eltemették rég a tüzes, õsi vért
Nehéz, és sötétbõl lesnek rád
Még élsz, de alegvégén ott várunk majd rád!
Várunk rád!
Emlékek tûnnek át a szürke múlt ködén
Hívnak, széttpik a hazugság leplét
Kitörsz a falak mögül, hited egyre ûz
Nem hunyt ki benned, még mindig lobog a tûz
Nehéz, és sokan lesnek rád
Még élsz, de alegvégén ott várunk majd rád!
Várunk rád, villámfényes éjszakán
Álmodtál, a lelkünk tovaszáll
Szállj fel hát!
A holdfény hófehér
Szíved harcra kél
Legyen kék az ég
Hív egy elveszett nemzedék
A holdfény hófehér
Ez egy álomszínû fény
Tengerkék az ég
Hív egy elveszett nemzedék
Elátkoztak minket, szenvedtünk sokat
Tépjük le kezünkrõl a rozsdás láncokat
Vérrel festett törvény soha nem változhat
Nem adjuk fel, megõrizzük álmainkat
Nehéz, és sötétbõl lesnek rád
Még élsz, de alegvégén ott várunk majd rád!
Várunk rád, villámfényes éjszakán
Álmodtál, a lelkünk tovaszáll
Szállj fel hát!
A holdfény hófehér
Szíved harcra kél
Legyen kék az ég
Hív egy elveszett nemzedék
A holdfény hófehér
Ez egy álomszínû fény
Tengerkék az ég
Hív egy elveszett nemzedék
Elveszett nemzedék
Elveszett nemzedék