Hajdanán-danában, szél, róna honában,
élet egy vitéz, neve Szépmezõ Szárnya.
Bölcs Puszta vérébõl, Arany Õs szívébõl
tûz lelke hozta az Alsó Világra.
Véle élt családja, két testvérfi bátyja,
Széptüzek Lángja, és Jószél Fúvása
Két szépséges nénje, Nap urunk asszonya,
Délibáb, s Tengerbe Pillantó hona.
Dús fûnek növését, pataknak zenéjét,
rónaság békéjét egyvalaki bánta.
Kalamóna neve, baj sötét szelleme,
cselszövõ Ármánynak hû szolgája.
Szépmezõ Szárnya, s két testvérbátyja,
küzdtek, mint bírtak az ártó ellen,
de fegyver nem fogja, varázs sem bírja
sötétbe fordult az Aranyos Szeglet.
Tûzkovács, látva ezt, fényt, tüzet, és vasat vett
nagy munkában bûvös kardot kovácsolt,
lángnak lett fegyvere, fény tiszta éneke,
gonoszságot üldözõ, rútnak megártó.
Szépmezõ Szárnyának, róna gazdájának,
szép Aranyos Szeglet jó urának
juttatta kezére, Ármányt hogy elûzze
békében élhessen népe pusztának.
Szép Aranyos Szeglet azontúl virágzik,
erdeiben napsugaras dal hangzik,
Szépmezõ Szárnya, s Hajnal gyermeki
örökkön-örökké e földet védik.