Csendesedjetek, fekete érzések!
Egy életen át tartó rothadás és magány...
Áldottam fekete ruháját
Csókoltam fekete kaszáját...
Új jelek, új remények
Új vágyak, új élet
Új célok, új akarat
Csak a régi magány marad
A gyötrelem, mint egy féreg
úgy kúszik bennem - összegörnyeszt
Én sohasem halok meg�
Én sohasem éltem�
Az élet fátyla már csak egyszer lebben
amikor örökre elfordul tõlem
Talán már itt semmi sem vár
csak fájdalom és szomorúság�
Dieser text wurde 114 mal gelesen.