Nézz az égre, a végtelen ott ragyog
Alatta uralkodnak a jóllakott csillagok
Lentrõl latom a tolongast
Elérjük ugyis még az utolsó felvonast
Kifosztott elmék, és elbutult erõk
Ajtó-ablak nyitva a sötétség elõtt
Az sem igaz mar, amit latok
Azért, mert értelek, ne hidd, hogy megbocsajtok
Legyek az elsõ, ne legyek mindig aldozat
Ne legyek mindig a vesztes, akit elér a karhozat
Legyek az elsõ az utolsó idõk elõtt
Ne legyek mindig a vesztes, aki elbukik idõ elõtt
Szeretni kéne, de rég nincs mar kivel
Fizetni kéne, de nem tudom mivel
Semmibõl nem lesz mar semmi
Azért mert csak ez van, még nem muszaj szeretni
Legyek az elsõ, ne legyek mindig aldozat
Ne legyek mindig a vesztes, akit elér a karhozat
Legyek az elsõ az utolsó idõk elõtt
Ne legyek mindig a vesztes, aki elbukik idõ elõtt
Legyek az elsõ, ne legyek mindig aldozat
Ne legyek mindig a vesztes, akit elér a karhozat
Legyek az elsõ az utolsó idõk elõtt
Ne legyek mindig a vesztes, aki elbukik idõ elõtt