Festett vászon, rajta az arcod
A sárga lapok õrzik a hangod
Mert az életem szól valamirõl
É s ez a dal valakirõl
Hajnali köd ott lent a völgyben
De feljön a nap, és ott állsz elõttem
Ugyanúgy, mint régen
Az életem szól valamirõl
Azok a gyönyörû évek
É s ez a dal valakirõl
Tudod, hogy kirõl
Emlékszem, sokat fáztam
Fehér hajnalok a megállóban
Ahol álltam és vártam
Tudom, hogy minden nap hívsz
Tudom, hogy itt vagy velem
Dieser text wurde 118 mal gelesen.